Boronkai Eszter

Téma: INTECULTURAL EDUCATION – The Answer to Diversity in the Classroom

Helyszín: Ciprus –Limassol

Időpont: 2023.07.01.-07.07.

Először voltam Erasmus Ösztöndíjjal külföldön és sok-sok keresgélés, visszautasítás után jutott a választásom Ciprusra. Hogy miért pont ide? Elsősorban azért, mert ez a téma érdekelt engem a többi közül a legjobban, másodsorban a melegebb éghajlatú, déli országokat kedvelem inkább. Mivel Cipruson még sosem jártam, nem is nagyon tudtam erről az országról sokat, indulásom előtt kicsit tájékozódtam néhány dologról az ott élő magyaroktól, de valójában ott tartózkodásom idején ismertem meg igazán. Ének-zene szakos tanárként eddig semmilyen ösztöndíj lehetőségem nem volt, ezért is örülök ennek a tapasztalatnak.

Június 30-án utaztam a Wizzair Budapest- Larnaca járatával, onnan pedig buszokkal mentem tovább Limassolba. Érkezésem napján az első dolog, amivel szembesültem, hogy gyakorlatilag arcon csapott a nagy meleg és a magas páratartalom, illetve, hogy jobb kezes vezetés van és ezt meg kellett szoknom, hogy az autók másik irányból jönnek. Nehezen és hosszú úton eljutottam a szállodába, amely egy egyszerű, puritán kis hotel volt, negyed órára a belvárostól. Még aznap, egy kis pihenés után elmentem a várost felfedezni és nézelődni. Az első benyomásom az volt, hogy egy multikulturális közegbe csöppentem, ahol sokféle ember él együtt a ciprusiakkal. Nagyon sok fekete, arab, ázsiai, orosz, angol és egyéb ott élő nemzetet láttam, nem véletlen tehát a kurzus témája. Ciprus hivatalos nyelve a görög, de a görög nyelvnek egyik dialektusa, így minden felirat görögül van, emiatt eleinte egy kicsit nehezen igazodtam el a városban.

Az oktatás másnaptól az EDUCULTURE Centerben volt, az órák 9-14.45-ig tartottak, kisebb kávé és ebédszünetekkel. A kurzus nyelve az angol volt és csoportban rajtam kívül két olasz lány, egy spanyol, egy görög, egy német és négy lengyel kolléganő vett részt. Az órákat Zara tartotta, ő izlandi származású zenetanár, mint én is, csak ő hangszert oktat. Először tehát mindenki bemutatta a saját országát és iskoláját egy prezentációval, hogy jobban megismerjük egymás országát, kultúráját és iskoláját. Ez jó alapot adott a kurzus témájához és innen folytattuk is az óra anyagát. Nagy figyelemmel és érdeklődéssel követték a prezentációmat Magyarországról, Budapestről és nem utolsó sorban iskolámról, a Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gimnáziumról. Számos kérdést tettek fel az intézmény működéséről, az idegennyelv oktatásról, a hozzánk járó külföldi diákokról, és a más kultúrájú diákok elfogadásáról. Nagyon érdekes volt egymás tapasztalatait megismerni, megvitatni az idegen kultúrájú népek diákjainak beintegrálása kapcsán - mivel ez mindenhol egy érzékeny téma, de nem minden országban hasonlóan probléma, mert Európa különböző helyeiről jöttünk. Érdekes volt egymás tapasztalatait meghallgatni az iskolai beintegrálásról, főlek az olaszoknál, spanyoloknál és a németeknél. Ezzel a témával kapcsolatban beszélgettünk módszertani kérdésekről, probléma megoldásokról, kinél milyen népcsoportot érint a beintegrálás …..stb.

A kurzushoz hozzá tartozott, hogy bizonyos napokon meglátogathattuk Ciprus történelmi helyszíneit, múzeumait, így megismerhettük Ciprus történetét, amely visszanyúlik az ókorba, és páratlan természeti szépségeit is.

Első nap megtekintettük Limassol belvárosát és a várat: érdekes város benyomását keltette: régi, kicsit romos házak a belvárosban, amelyekből romkocsmákat, éttermeket csináltak, mellettük modernebb, egyszerű új épületek, ortodox keresztény templomok az anglikán templom, illetve mecsetek mellett. Ez is mutatja a kultúrák keveredését és a város sokszínűségét.

Megtekintettük Episkopé római kori régészeti lelőhelyét: gyönyörű mozaikokat, ókori fürdőhelyet, egyben maradt amfiteátrumot, Apolló templomát. Meglátogattuk Ayia Napa közelében Cavo Grecot és Sea Cavest és az egyik strandot is, ahol a nagy melegben csobbanhattunk egyet.

Ellátogattunk Ciprus fővárosába, Nicosiába is, ennek a városnak az érdekessége, hogy egyik fele török fennhatóság alatt van még, és az országhatár a belváros egyik sétáló utcájában húzódik. Sikerült a határon átkelnünk és beletekintenünk a város török részébe is, amely teljesen más hangulatú és sokkal szegényesebb, elhanyagoltabb, mint a görög terület. A főváros görög részén egy nagyon érdekes, Ciprus történelmét elmesélő múzeumban jártunk, illetve egy kézműves, kisiparos üzemben, ahol betekintést nyertünk a helyi kézművesség (kerámia, hímzés, textilművészet, fafaragás) történetébe is, és láthattuk, hogy készítenek tárgyakat az itt dolgozó emberek. A török részen pedig a romos házak között filléres, hangulatos, nagy területen elterülő piacon sétálgattunk.

A kurzus befejező napján ellátogattunk Páfoszba, amely Afrodité városaként is elhíresült, ahol megtekintettük a Királyok sírját, illetve a kikötő melletti régészeti parkot, ahol főleg ókori görög, római városok romjait és gyönyörű, egyben maradt mozaikokat, ókori villák romjait láthattuk. Páfosz az egyik első helyszíne az európai kereszténység számára is, hisz idejött Szent Pál téríteni az első keresztényeket. Legutoljára ellátogattunk Afrodité szikláihoz, ahol a legenda szerint Afrodité, a szerelem és a szépség istennője kijött a tengerből.

Mint korábban már írtam a kurzus nyelve az angol volt, de a csoportban nem egyforma szinten volt az angol nyelvtudásunk, viszont ez sem okozott nekünk problémát, kisegítettük egymást olaszul, spanyolul. A tanfolyamot megelőzően az angol nyelvtudásomat meg kellett erősítenem és azt gondolom, hogy a kurzus során tovább fejlődhettem és jelentősen bővült a szókincsem is.

Az oktatás során csoportmunkában együttműködve feladatokat kellett megcsinálni, megfigyelések, prezentáció elkészítése is feladat volt, amelyet én az olasz lányokkal csináltam közösen, velük együtt dolgoztam össze és beszélgettem talán a legtöbbet az egy hét alatt.

Zaraval egyetértettünk abban, hogy nekünk zenetanároknak sok esetben könnyebb dolgunk van, mint más kollégáknak, mert a különböző kultúrákat tantárgyunkon keresztül, vagyis a zenén keresztül egymáshoz közelebb tudjuk hozni, könnyebben meg tudjuk ismertetni, amely egyik eszköz az idegen kultúrájú diákoknak az integrálásához. Jól lehet, itt hivatkoztam is arra, hogy tantervi követelmény nálunk a magyar népzenén kívül, más népek, nemzetek zenéinek, hangszereinek megismertetése, és ilyen módon lehet a legjobban megismerni egymás kultúráját, és elfogadtatni más idegen kultúrákat. Ezen kívül természetesen sok más módszerről is szó volt az oktatás során.

Zárásként szeretném hálámat kifejezni ezért a lehetőségért, amely közelebb vitt egy másik európai ország színes kultúrájához, amely kurzuson keresztül más országok kollégáit ismerhettem meg, akikkel érdekes eszmecseréket folytathattunk, de nem csak a kurzus témájával kapcsolatban, hanem az oktatás bármely területén.

Bp., 2023. 07. 17.

Boronkai Eszter